Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy zsiráffiú. Mariusnak hívták, és a koppenhágai állatkerben született, mert az emberek úgy akarták. Aztán egy napon az emberek úgy határoztak, Marius génállománya nem megfelelő a tenyésztéshez, és nincs többé hely a számára. Kétéves korában a látogató emberkölykök szeme láttára kivégezték. Golyóval lőtték agyon, nem méreggel altatták el, hogy a húsát felfalathassák a nagymacskákkal. Pedig volt vállalkozó állatkert, ami befogadta volna.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy csinos, rabságban élő farkaslány, akit annyira gyűlölt a falkája, hogy el kellett menekíteni egy másik állatotthonba. Rege volt a neve, és egy hűvös, februári napon hosszú órákat töltött egy sötét ládában. Nem tudta, mi történik vele, szorongva várta, hogy az emberek kiengedjék végre. Új otthonában nyolc barátságtalan fajtársa várta, és minden kezdődött elölről. Annyira kétségbeesett, hogy valahogy átvergődött a több méter magas villanypásztoron, és világgá ment. Egy boldog napot töltött szabadon és acsargástól mentesen, aztán az emberek elfogták, és visszavitték a kerítés mögé.
Aki nem hiszi, járjon utána…
Antiblog 