Egy zseni vagyok…

aranyfeny11391321241139132344Azt álmodtam, hogy J. rátalált erre a blogra, és megszállott kíváncsisággal firtatta, “ki az a Z.” Vicces. :)
A valóságban nincs szegény nincs túl jól, nem nagyon sikerül kimásznia valami makacs takonykórból. Még mindig nehezen hiszem el, hogy én megúsztam (lekopogás helye).
Azért kell fán kopogni, mert a fakopogtatás ősi démonűző rítus. Állítólag. Ismeretterjesztő rovatunkat hallották.
Nincs sok hírem, próbálom életemben először normálisan megélni és megcselekedni a búcsúzást.
Nem elszaladni, kiszakadni, megszakadni, visszakapaszkodni, hanem szembenézni vele. Ma is nagy volt a kísértés, hogy vállaltan elsunnyogjak a sűrű ködben a meló végeztével, de megszavaztam, hogy felbumlizzak a nagy faluba még egy utolsó összeborulásra. Persze ettől még lehet, hogy nem lesz belőle semmi, de tőlem ez is nagy dolog. Hogy benne lennék, ha…
Lehet, hogy ez súlyosabb probléma az életemben, mint hittem. Mármint a búcsúfóbia. Lehet, hogy nemcsak a dolgok lezárását cseszem el miatta, hanem a soron következők elkezdését is ellehetetlenítem. Lehet, hogy ezért élek a múltban.
Lehet, hogy totális idióta vagyok, amiért ezt a nyilvánvaló összefüggést eddig nem sikerült felfedezni.
Nos, majd meglátjuk.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s