Én is unom, de ez van…

A változatosság kedvéért nagyon szomorú vagyok.
Ez persze nem akkora csoda, ha az ember életének minden területe már-már tragikomikusan nyomorult.
Minden, de minden.
Kitüntetést érdemelnék, amiért még nem kötöttem fel magam , bár nem tudom, létezik-e gyávasági érdemrend.
Mindenki halad az életével valamerre, csak én nem.
Ezért aztán most undorítóan földig iszom magam, és Ház a tónál-t nézek, vagy valami.
Brühü.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s