Rulett a dupla hélix árnyékában?

Adoptálás.
Hát, nem is tudom. Elsőre persze jól hangzik. Mégiscsak szülővé válik az ember, ha a szónak nem is a magyar értelmében, de ugye gyereket nevelsz, ha a génjeidet nem is kopizod és kombinálod, azért értékrendileg, kulturálisan, intellektuálisan leképezed a saját mémjeidet. Az is valami. Sőt. Felsőbbrendű cél. Elvégre nem állatok vagyunk (de).
Olyan 10 évvel ezelőttig nagy divatja volt a “nevelés mindenek felett” nézetnek. Hogy nem az számít, minek születtél, hanem hogy mivé fejlesztenek. Milyen kényelmes és optimista vélekedés. Nagyon szerettünk (volna) hinni benne. Mert olyan aranyosak a szivárványcsaládok, és egyek vagyunk, és szeretet meg nagy, hippi ölelések. És le az előítéletekkel! Így azért igazságosabb lenne. Mert a génjeinkről nem tehetünk, de… jó, arról se nagyon, hogy kik nevelnek fel, de a self-made man korszak szerette azzal áltatni magát, hogy csak az emberen múlik, mire viszi az életben. Önbizalom, kemény meló, sok gyakorlás, vér, könnyek, veríték, és akkor minden sikerülni fog.
Mind ismerjük ezeket az agykontrollszagú bullshiteket. Higgy magadban! A siker 10% tehetség és 90% kemény munka!
Persze aki nem felső középosztálybeli fehér amerikai, vagy one in a million egyéb mázlista, az villámgyorsan kiszimatolta, hogy kilóg a lóláb. Mesélj az önbizalomról egy calcuttai utcagyereknek, hát a szemedbe fog röhögni, mielőtt kilopja! Joggal. (Azért egyeseknek volt pofájuk leforgatni a Gettómilliomost.) Szóval a szociális helyzetben gyökerező fatalizmus már eleve köpött egy kereket a szivárványlevesbe, de most a szőrmentén kezelt genetikai eredmények is beleszivárognak a maguk hajszálfinomságú erecskéivel.
Ugye a 20. század második fele arról szólt, hogy a világ a holokauszton szörnyülködött, aminek folyományaként az emberek közötti mindenféle etnikai, rasszbéli (tehát genetikai) különbséget hisztérikusan tagadni kellett. De minimum elhallgatni. Ez a tudomány nevű dolog viszont hideg, udvariatlan és a legkevésbé sem polkorrekt.
Nem átallott olyan eredményekre jutni, melyek szerint olyan nem elhanyagolható személyiségvonások, mint pl. az intelligencia, a temperamentum, az élménykeresés (vakmerőség), sőt, a szerfüggőségi hajlam komoly genetikai gyökérrendszerrel bírnak. Vagyis nem, rohadtul nem mindegy, hogyan tekeredik az a fránya dupla spirál, mert igenis kihatással van arra, milyen csúcsokat lesz majd érdemes ostromolnunk az életben. Igazságtalan? Az bizony. Rosszul esik? Eléggé. Attól még igaz.
Persze megtehetjük, hogy nem veszünk róla tudomást. Mint az a végtelenül nyitott, jómódú, önmagában, a szeretet és a nevelés mindenekfeletti erejében hívő magyar pár is, akik anno egy netes fórumon számoltak be büszkén a frissen örökbe fogadott, szomorú sorsú cigány kisgyerekeikről, és vérben forgó szemekkel rasszista náciztak mindenkit, aki felhívta a figyelmüket a lehetséges (későbbi) problémákra. Eltelt 6-7 év, és mit ad a sors, tökéletesen véletlenül ráakadtam anyukára egy másik site-on. Heti szinten van jelenése a suliban. Úgy tűnik, máris elcseszerintettek valamit a nevelés terén, mert a gyermekek feltűnően gyakran keverednek mindenféle verekedésekbe az osztálytársakkal. Anyuka egyelőre totális tagadásban él (egyedül az a probléma hogy a többi gyerek gonosz, csúfolódik, kötözködik, provokál).
Szóval az örökbefogadás is egy opció, csak nem illik beszélni róla (sőt, belegondolni se), hogy az adoptálható gyerekek általában erősen kontraszelektáltak. Az ugyanis leginkább csak a hollywoodi filmekben fordul elő, hogy az egészséges, egyetemre készülő, istenhívő, középosztálybeli tinilány megesik a gimi legmenőbb atlétájától, és úgy dönt, szerető szülőket keres a kicsinek.
Sokkal jellemzőbb történet, hogy a 10 éves kora óta dohányzó és/vagy drogozó és/vagy promiszkuis nyomortelepi kisebbségi lány ismeretlen apától (vagy a sajátjától…) úgy marad, és túl gondatlan/szegény ahhoz, hogy időben abortuszra mehessen.

Hát, nem is tudom. Nem biztos, hogy lenne kedvem efféle zsákbamacskához.
Zsákbagyerekhez.
De én ugye gonosz és önző emberi lény vagyok.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s