Nagyon…

Hívott a titkos helyünk

Illatok, hangok és a vágy

Állati ösztön, esztelen remegés

Nyártemető fények, ez már nem a tűz

Zálogba vont emlék a forróság

Otthontalan vándor vagy, én pedig

Lakatlan vidék.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s