Fever

-You’re totally hot.

-Stop fangirling.

:)

Advertisements

NAV meg a pech

Valaki árulja már el, hogy miért nem tudja a NAV a mindenféle nyomtatványait prózai PDF formátumban feltölteni a honlapjára (ha már van neki olyanja), ahonnan én (és egyéb tisztességes, adófizető állampolgárok, akik nem tudnak személyesen bemenni hozzájuk ügyintézni, mert napközben DOLGOZNAK, BASSZAMEG) 19 másodperc alatt kinyomtatom magamnak, és szépen elküldöm nekik!

Mi az, hogy töltsek le egy semmi másra nem jó Java alapú(!) programot A SAJÁT GÉPEMRE, mert csak akkor férek hozzá az űrlaphoz? Már az adóbevallásnál is sasszéztam egyet ezen, de most különösen rosszul esik, szóval innen üzenem a kedves felelősöknek, hogy tosszák hátközépen egymást. Puszi.

Blame the Woman

A floridai Isis Martinez petíciót indított azért, hogy a Szíriában és irakban dúló Iszlám Államot legyenek szívesek eredeti verzió szerint, ISIL-nek említeni az ámerikai médiákok, mert ő barom telefonhívásokat kap, és úgy érzi, lejáratják a nevét.
Meg persze nem mellékesen az egyiptomi anyaistennő nevét is, aminek különös hímsoviniszta vonatkozásain egyébként én is elmerengtem pár paranoid percre annak idején, de aztán IS-re váltottak a hülyeállatok, szerencsére. Más kérdés, hogy a félművelt médiákok egy része azótan is buzgón ájsziszozik (magyarok is). (De ezen nem kell meglepődni, a múltkor olyan szaladt ki valamelyik gyépés híradómunkás szájából az ebolajárvány kapcsán, hogy Nigéria fővárosa Lesotho, ami ugye egy teljesen másik afrikai ORSZÁG, tehát trollkodás vagy segghülyeség esete forog fenn.)
Szóval a csaj kikérte magának a dolgot, mire a neten a sárga földig lehordták a kommentelők, hogy de kurva fontos problémája van, felszínes, önző, hp. Pedig bizonyos cégek is magyarázkodni/nevet váltani kényszerültek, szóval meg lehet érteni a csajt. Apró de fontos adalék, hogy kreol a bőre, és a széles látókörű, művelt jueszéjban él, szóval…
Én együtt tudok érezni vele, anno a Família Kft. ostoba háziasszonya kapcsán gyakori beszólások áldozatai voltak a Hajnalkák, akik nem tudhatják, pár éve pedig az Emeséknek köszöntek meg mindent szorgalmasan. (A hírhedt porszívóreklámot – “Ne verje ki, ne rázza ki, Erikával szívassa ki!” – én már csak elmondásból ismerem.) Érdekes(?), hogy pasinevekről nem jutnak eszembe efféle dehonesztáló rigmusok, ha valakinek van ilyenje, értesítsen.

(A google képkeresőjében a 7. (hetedik!) képen látható először az egyiptomi figura az “Isis” hívószóra, az első hat, és számos további, térképeket, sivatagban leledző, sötét bőrű embereket stb. ábrázol. Hm.)

A rémálom folytatódik

Unzipped Zipper Face Makeup 2Kényszergondolatok arról, hogy meghalok, képzelgések (nem, nem hallucinációk), kétségbeejtő introverzió, düh, aggodalom, hogy egyszer tele lesz a hócipőm, és megagyalok valakit melóban…

Túl sokat gondolok T-re, egy le nem élt élet sikít a bensőmben, és egyre nehezebb elhallgattatni.

Már sóvárogni sincs erőm, olyan, mintha egy üres héj lennék, az imágóm hozzávetőlegesen teszi, amit tennie kell, de már nem vagyok benne. Ma majdnem fontolóra vettem egy pszichoterápiát (ebből látszik, mennyire szarul vagyok :)).

Az egyetlen vicces dolog az volt a napban, mikor végignéztem a buszon, és az utasok 70%-a a telefonjában bujkált (én is).

Hermész Triszmegisztosz forog… oh, wait.

Hideg kinn, hideg benn, el akarok távolodni magamtól.

Hányingerem van az emberektől, az összes őszintétlen, vicsorgó-vigyorgó, húscafrangos, csattogó állkapcsú koponyától, akik azt hiszik, fontosak.

Hulladékok.

Ami nem igaz, az nem számít, ami nem örök, az nem igaz, ergo…

Nincs erőm primitív játszmákhoz, de lassan már ahhoz sincs, hogy kimaradjak belőlük.

Azzá váltam, amit a legmélyebben megvetek.

Nem ismerem magam többé.

Fuck off

Azt hiszem, az egyik legfontosabb skill az életben, hogy elég bátrak és képesek legyünk elkerülni, eltaszítani, visszautasítani azokat az embereket, akik (szándékosan vagy sem) bármiféle negatív hatást gyakorolnak ránk.
Nekem ezt senki nem tanította meg, és mivel genetikailag afféle jóindulatú, jámbor (lúzer) típus volnék, az életem fele azzal telt, hogy hüldeztem egyesek felém irányuló rosszindulatán; és mivel én soha senkinek nem ártottam hobbiból, ezt másokról sem feltételeztem, ergo ha szemétkedést tapasztaltam, magamban kerestem a hibát. Pedig épp ez volt a hiba.
Hát nem. Nem vagyok köteles eltűrni, hogy kihasználjanak, semmibe vegyenek vagy bármilyen módon megtámadjanak. Sőt, azt sem vagyok köteles eltűrni, hogy valaki kéretlenül rám zúdítsa élete történetét, vagy ad hoc sopánkodást rendezzen a nyomora felett. Nem vagyok többé nagylelkű, se türelmes, se nyúl. Semmi olyat nem vártam el soha senkitől, amit magam nem nyújtottam az illetőnek, ezt ünnepélyesen kiterjesztettem minden lélekromboló cselekedetre is.
Ha én nem nyüszögök naphosszat a kínjaimról a füledbe, kurvára elvárom, hogy te se tedd.
Ha én nem sózom a nyakadba a saját melómat, átkozottul nem fogom hagyni, hogy megpróbáld. Ha én nem gúnyolódom veled, és nem nézlek le a gyengeségeid miatt, akkor erősen ajánlott, hogy te se pellengérezz ki engem.
Ha te (mint állítólagos barát) nem vagy ott nekem, mikor kellenél, akkor ne lepődj meg, ha esetleg szarba se nézlek majd, ha végül eszedbe jutnék.
Akinek nem inge…

Trolololol

Terrortámadásra figyelmeztet az Ááállamok, csúnyaronda szíriai Al-kaidások gonosz dolgokra készülnek Ááámerikában, és Európában is!

Hogy honnan tudják, azt nem árulták el. :)

Kapcsolódó funny trivia fact:

A Nobel-békedíjas Barack Obama 6 év alatt már a 7. országot bombázza.

Vigyázzatok a gyerekkori barátaitokra…

Ha én vagyok az egyetlen ember a világon, akinek tudomása van egy… történésről, tényről, bármiről, akkor ez a dolog valóságos?

Egyetlen ember érzékszervei, idegpályái, neuronjai, neurotranszmitter patakocskái és agyi receptorai elegendő és hiteles tanúk a világ szemében?

És a sajátomban?

Tudjuk, hogy agy egy kópé kis szerv, hallucinál, képzeleg, álmodik, asszociál, emlékeket módosít, elfojt, töröl, saját magát is átveri minden további nélkül. Ha nincs egy kontroll agy odakint, aki rábólintana a házikójával az én észlelésemre, honnan tudhatom, hogy az tényleg megtörtént?

Milyen érzelmi relevanciája marad egy élménynek, ha nincs senki, akivel együtt idézhetem fel?

És ha a személyiségünk tényleg az emlékeinkre épül fel… akkor vajon valódi vagyok?

Vagyok?

Egyáltalán lehet személyisége egy embernek más személyiségek kontextusából kiszakítva?

Léteztek egyáltalán valaha azok, akiknek a történetét senki nem jegyezte fel, vagy senki nem olvassa el soha?

És egy blog bizonyít vajon bármit is?

Nincs válasz.

Gyáva népnek nincs hazája

Lehet ezt magyarázni ezerféleképp:

-sikerült hatni a skót néplélekre azzal, hogy az elszakadás túl sokba kerülne, tehát nem éri meg (Érted? SKÓTOK, érted…)

-avagy beváltak az Angliából érkező nem is túl kifinomult gazdasági fenyegetések

-torzította a valós véleményt, hogy lakhely alapján járt a szavazati jog, nem etnikai alapon

-összeesküdtek az illuminatusok a királynővel és jól meghamisították az eredményeket, nehogy a végén még vérszemet kapjanak a baszkok, az észak-írek, a katalánok, a kurdok… oh, wait

-cirka 300 év elég volt, hogy kimossanak a skótok agyából minden maradék hazafias érzelmet

-nincsenek is ezek elnyomva egyáltalán, tök boldogok az unióval, a mi agyunkat mosta át A rettenthetetlen

Meg nyilván magyarként az ember szeret együttérezni a megszállt(nak hitt) nemzetekkel, ezért is szurkol, hogy így vagy úgy sikerüljön kivívni a szabadságukat (ha már nekünk sose jön össze), szóval emiatt is keserű lehet a szám íze, de

akkor is azt mondom, hogy egy általam kifejezetten szimpatikusnak tartott nép tegnap szembeköpte a komplett történelmét, és körülbelül semmissé tette mindazt, amit eddig hittem róluk.

Egyébként sokk nem ért, erre számítottam, de úgy tűnik, vannak (voltak) még elbújva ilyen kósza illúzióim, hogy hátha.

Én bajom(?).

A jövő elkezdődött. Hol vannak a légdeszkák?

“Nagyobb számítástechnikai kapacitás van az iPhone-odban, mint amekkora az Apollo-program rendelkezésére állt. De mire használod mindezt? Arra, hogy dühös madarakat dobálj malacokra, arra, hogy a macskádról küldj képeket a világ másik felére, arra hogy virtuális polgármesterként csekkolj be virtuális sehova, miközben a XIX. századból itt maradt metrón utazol.”    /Peter Thiel/

És tényleg. ^^

Irony, if u know what I mean

Mostanság olyan sok primitív, tökéletesen civilizálatlan, cserébe viszont visszataszítóan agresszív emberrel van szerencsém találkozni a meló kapcsán, hogy egyre gyakrabban kapom magam rajta, hogy arról álmodozom: az efféle humanoidokat egyszerűen és nagyszerűen ott helyben tarkón lőhetjük, ezáltal szebb hellyé téve a világot. :)

(Igen, talán még el is élveznék párszor. Egyszer kipróbálom…)

(Pill., dörömböl  a TEK.)

Hideg szél, eső és földszag

Valami bizarr alapszabály lehet, hogy minden temetésen, amin van szerencsétlenségem megjelenni, irgalmatlanul pocsék időjárás van. Ez most vagy a távozó lélek kicsinyes és irigy bosszúja az élőkön, vagy a közös bánat manifesztációja, vagy annak a következménye, hogy az emberek előszeretettel halnak meg télen és ősszel (nem tudom, utóbbi tényleg így van-e).

Vagy csak pech.

Egyébként furcsa érzéseket tud kiváltani belőlem egy temetés: vagy röhögőgörccsel küzdök (tudom, szörnyű, de nem érzéketlenség, csak valami neurotikus reakció), vagy dühös leszek (ezt inkább nem fejtem ki, mert még magam is megijednék, mennyire elcseszett a lelkivilágom).

Hát, nem vagyok normális.

Világok harca, avagy hova sírjak?

Ennek a filmnek semmi, de semmi értelme a világon. Ha már egy hatszázezerszer lerágott csontot akarunk felszolgálni a vásznon (támadnak az élienek, világvége, juj), akkor ne a csörömpölés, a durrogás meg a sikítozás legyen már az egyetlen eszközünk, hogy érzelmeket csiszoljunk ki a nézőkből.
Spielbergtől jó ideje nem várok sokat (birodalmi lépegetők 2005-ben…?!), Cruise-tól meg soha nem is vártam (bár ahogy a pelusos Dakota Fanning lejátssza őt, az azért durva), de az szíven ütött, hogy az egyébként általam igen-igen nagyrabecsült Janusz Kaminski képes volt egy ilyen borzalmat kiadni a kezéből.Nagyjából ilyesmire számítottam azért, tudom, minek néztem meg, hát, véletlenül elkezdődött a tévémben (az egy gonosz jószág, véletlenül elkezdődnek benne dolgok), és kb. lusta voltam megkeresni a távirányítót, úgy kell nekem. :(

Zuhanyoztam, ember! Érted? ZUHANYOZTAM! :,)

Meleg víz folyik a csapból, kényelmesen ki tudom nyitni a hűtő ajtaját és normálisan lehet főzni (nem egylapos rezsón).

Valósággal sokkol ez a luxus három nap félnomád élet után (szakadjon rá a Tigázra egy trágyás trailer).

Ha minden jól megy, talán még aludni is sikerül majd ma éjjel (kellemetlen, repetitív rémálmok nélkül).

És ha különösen szerencsés leszek, talán nem úgy kelek reggel, mint a mosott szar.

Előre!