“Magasban éltem, szélben, a nap sütött”

Kevés tragikusabb sorsot tudok elképzelni egy párnak, és mégis úgy érzem, irigylem őket, mert keserűen rövidke ideig is, de megéltek valamit, amit én sose fogok, pedig beleszakadt a szívem, annyira vágytam rá.

Ráadásul éppen Patti Smith Just Kids-ét olvasom, és kicsit minden oldalba belehalok, amikor a Roberttel való kapcsolatáról ír. “Látod, ez az, amiből te kimaradsz, meg ez is, meg ez is…
Nemrég fejeztem be a Stories We Could Tell-t Tony Parsonstól, és még azt se hevertem ki teljesen. Valamelyik kis aljas démon a tudattalanomban mazochista irodalmi túrát tervezett nekem. Ezek a könyvek évek óta hevertek itt-ott olvasatlanul. Sok másikkal együtt. Most meg sikerül pont azokat előhalásznom (figyelemelterelési céllal, haha), amik jupiterlámpákat csapnak a nyomorom fölé.
Well done.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s