Láttam, hogy ölelték át egymást, és belehaltam

Nincs szörnyűbb élmény az életben annál, mikor mások életében valódi boldogsággal találkozol. Megsemmisító reveláció, hogy nem azért nem élheted át, mert nem létezik, és minden, róla szóló rege csak olcsó önáltatás… hanem mert… mert…

Szerencsétlen vagy?

Méltatlan vagy rá?

Képtelen vagy rá?

Mert csak.

Neked nem jár. A te sorsod a magány, az őszinte ború és a sóvárgás.Fogadd csak el…

Így jártál.

Advertisements

Búvárvakond és Vida Ildikó felmenői

kittycatAz a helyzet, hogy a mélyrepülésnél is van lejjebb… búvárvakond…?

Annyi rossz hírt kaptam az elmúlt 2 napban, hogy már kiborulni se tudok, csak valami kattant félmosolyra futja.

Lejáró szerződés (meghosszabbítás a fasorban sincs), elvesztett utolsó barát, és sanszos, hogy ő, akit nem nevezek nevén ebben a blogban hosszú szabira megy, ergo nem tudom megejteni a magam csendes gyászidőszakát sem a meló utolsó heteiben. Pedig még utoljára kiálmodoztam (kibőgtem) volna magam. (Egyébként nélküle a feladataim elvégzése is komplikáltabb lesz – finoman szólva.) Szóval minden… pocsék. Mondaná a bullshitguru, hogy innen már csak felfelé vezhet az út, de nem igaz, pl. még kigyulladhat a ház, meghalhatnak a rokonaim, kiderülhet, hogy méhnyakrákom van, szóval sose becsüljük le a mindenható kreativitását…

A ma délutánt azzal töltöttem, hogy adóbevallásomat bogarásztam, komolyan mondom, azonnal standby állapotot vesz fel a szürkeállományom, ha meglátok bármilyen NAV-os nyomtatványt. Én próbálkozom, tényleg, de nem boldogulok ezekkel a kurva SÖRALÁTÉTEKKEL  (ezúton is csókoltatom Viktor kurva anyját). Tényleg, Vida Ildikó lemondott már…? Természetesen befelé kell fizetnem a búbánatos hivatalukba, erre mondjuk fogadni mertem volna.

Úgyhogy böff.

A sok semmirekellő femináci, mi?

Ebben a hírben benne van minden…

… amiért igenis szükség van a feminizmusra, nagyon is…

… amiért alacsonyabbrendű, primitív ösztönlényeknek tartom a “férfiakat”.

És nem kell a süket, agymosott revans duma az újszülöttgyilkosságokról, mert  – kapaszkodni – ott éppenséggel az apa is pont annyira felelős a történetért, mint az anya.
Ja, hogy ő addigra régen lelépett.
Vagy “nem vette észre”, hogy (megint) terhes a felesége, hogyne.

Az indiai társadalom is megérne egy pár tanulmányt, de az igazság az, hogy az efféle brutalitásnak “csak” a mértéke és a mennyisége nagyobb ott, a mögöttes, nőket tárgyiasító, lenéző (gyűlölő) attitűd ugyanígy jelen van a “fejlett nyugati” országokban is. Csak itt (ott) kicsit vastagabb a civilizációs máz. Szerencsére. Egyelőre…

Szerencsétlen lány.

Valaki, valahol…

jeremy mann3

Az nem ment soha.

Várni. Toporogni, némán tűrni, hogy

Kocog az ember foga és az idő

Rohan tova.

Reszketni, mint egy plüssmackó vágya:

Nyisson már a talált tárgyak osztálya!

Mert ék a szívbe minden perc

És tőr minden óra,

Amíg remélni mersz. Dühös vagy a hóra.

És látsz. És figyelsz.

Mások jobban vannak. Nevetnek, szeretnek. Rohannak a nagy bálba.

Életbe, halálba…

Jégkását kavar a boldogok tánca,

S vígan feledik, hogy őket

Valaki…

Valahol…

Vacogva várja.

A perfekcionizmus öl, butít és nyomorba dönti a koktélokat

Bartender (pultos, eh, csapos, hehe) voltam, és a rendelés úgy szólt: 7 mojito.

Szemügyre vettem a jégkocka tartalékokat, kiderült, hogy összesen 7 darab áll éppen rendelkezésre… ettől totálisan sokkot kaptam, mert egy jégkocka egy koktélba egyszerűen kevés.

Rémülten kapkodott az agyam valamiféle trükk után, amivel gyorsan elő lehetne állítani még legalább 3x ennyit, de reménytelen ügy volt.

Végül olyan sokáig borongtam a meglévők felett, hogy azok is elolvadtak.

Vége.

Ostoba is szösszenet, de ha belegondolok… elég sokat elmond rólam. :(

Bubblebath and Masquerade (1.)

masquerade_ii_by_sitamushroom-d33gb0iThat evening… I had that ominous feeling.

I shouldn’t go. Something really bad will happen.

I got my skinniest jeans and a ‘sexy’ black top on, beacuse if I don’t wanna go out, I always need a disguise. I was young, blonde, single and kinda crazy in those days. I was searching for a sign of life or the death itself… anything vivid.

The party took place in the old movie theater. I was fooling around on the balcony, splashing champagne on the dancing crowd below me. I wanted to cry so I laughed loudly and then… I saw him.

He was heartbreakingly attractive in that neurotic slim body-big eyes-fine features way. Leaning against the wall, staring at me… he wasn’t smiling. He looked familiar, I just couldn’t take my eyes off him.

I should have run away when I realized he was drinking water.

:)

To Be Continued…