Nem trendifensziszexi

Láttam egy idióta műsorajánlót, és elhangzott benne egy szó, amin teljesen megakadt a processzorom: vagyis azon, hogy mennyire régen hallottam, mennyire régen használtam, mennyire kiveszőben van és hogy ez mennyire beszédes. És szomorú.

Szorgalmas.

Advertisements

Ha valami van, de nem az igazi még :P

Áll a bál a magyar médiákokban, súlytalanabbnál is súlytalanabb arcok adják elő a kicsit sem szofisztikált véleményüket a Rapülők feltámasztásáról írt vitriolos index.hu kritika kapcsán. Durvaaa. Mind a két oldalon halálra röhögöm magam.

Ezt a bandát a 90-es években se lehetett komolyan venni, és pont attól volt jó, hogy mennyire szar. Erre most kiderül, hogy

  1. van, aki komolyan azt gondolja, hogy komolyan gondolták
  2. és tényleg!

Emlékezzünk meg róluk egy klasszikussal:

Kis körkép az undorító magyar hímekről. Férfiaknak se híre, se hamva

A Jolie-Pitt álom vége kapcsán újfent lehetőségünk nyílt bepillantani a magyar hímek primitív, nőgyűlölő attitűdjébe.
Elég szemezgetni a sztorival foglalkozó cikkek, posztok, mémek kommentszekcióit, és máris megtudhatjuk, hogy:

-olyan a világon nincs, hogy egy pasi bepiál, majd bántalmazza a családját, ezt csak a nők találják ki, hogy besározzák az ártatlan, szerető férjüket (hiszen minden nő álma egy világra szóló botrány után egyedül nevelni hat gyereket, csak úgy)

-a rohadt ribanc aranyásó, tuti, hogy a pasi pénzére hajt (hiszen köztudott, hogy a híresen csóró Angelina Jolie mennyire rászorul az anyagi támogatásra)

-szegény Brad, hát kitüntetést érdemelne, hogy eddig is menedzselte azt a nemzetközi árvaházat, amit a gonosz neje a nyakába varrt (mind tudjuk, hogy a férfiak nem rendelkeznek önálló akarattal és képtelenek önálló döntéseket hozni, az aljas nők manipulálják őket kényükre-kedvükre – bár ha így volna is, az nem tudom, kinek a szégyene :))

-úgy kell neki, az idióta nő levágatta a melleit(!), ne csodálkozzon, ha szerencsétlen férje a piába menekült undorában (az ugye nyilván meghaladja a félművelt polgártársak képzeletét, hogy a világ humánusabb helyein a maszektómiát azonnali implantáció követi, tehát a nő utána pont annyira “undorító”, mint bármelyik maca azokban a kifinomult filmekben, amikre a nyomorult gyíkjukat verik, de értjük, a nő, mint olyan, csak a csöcséért szerethető, inkább halt volna meg rákban a mocskos kurvája 45 évesen, ahogy minden nő a családjában).

Gratulálunk.

 

 

Emberek? Blőá.

flora borsi3Foghatnám a melegre, arra, hogy több, mint egy hónapja nem voltam szabin, vagy a velemszületett introvertált diszpozícióimra, mégis azt hiszem az az oka, hogy az emberek  alapvetően seggfejek.
Undorítanak a mosdatlan, moszatagyú, degenerált nyomorultak, akiknek a homlokára van írva a többgenerációs belterjesség; hányingerem van a tanulatlan, igénytelen, modortalan suttyóktól, akiket köszönni sem tanított meg a jó édes strici édesapjuk; a hideg ráz a figyelemzavaros/drogos barmoktól, akiknek ledobja az agykezdeménye a láncot, ha egy többszörösen bővített mondatot kellene feldolgozni, és első próbálkozásra azt sem tudják megmondani, hány évesek (true story); viszketőfrász kerülget a hüllőagyú tojógépektől, akik két percig se képesek moderálni az ADHD-s kölykeiket, de máris vemhesek a legújabb sikersztorival, és őszintén szólva  a dömpingnek köszönhetően a kölyökfejű, zselékemény kiscsírákból is elegem van, akik 16-18 évesen anyuapuba csimpaszkodva pislognak, és várják, hogy az válaszoljon helyettük olyan komplikált keresztkérdésekre, mint pl. “Hogy hívnak?”.
A valláskárosultakat nem emelném ki külön, hiszen annak végképp semmi hírértéke, de a napokban volt alkalmam végigcsodálni, ahogy egy általam egyébként normálisnak tartott egyed is primitív seggarccá változik, mikor elsütöttem egy gyenge poént a kedvenc mesekönyve rovására. (Még csak nem is célzottan, hiszen nem tudtam, hogy agyhalott szegényke.)
A legiszonyatosabb dolog, hogy hosszan folytathatnám a sort, a hipokrita barátokon, az arrogáns cégtulajokon át egészen az irritáló ismerősökig, akik boldog felelőtlenséggel követnek el hatalmas hibákat, és soha nem fogják megérteni, mekkora szívességet tettem nekik azzal, hogy kijavítottam helyettük, sőt, szót ejhetnék egy aggasztóan kék szempár tulajdonosáról is, aki nem akarja észrevenni a nyilvánvalót, de a végén úgyis csak önmagamnál kötnék ki, ezért most be is fejezem.

Bukkake ünnep kivédve

hs2Semmi húsvéti dolog nem történt a húsvétomban, és ez így volt jó. Még a főtt tojás-torma ízkombináció is kimaradt az élményspektrumból, mert sikerült rakott krumplit betervezni ebédre, és nincs akkora tyúkfehérje igényem, hogy amellé beiktassak egy  efféle kulináris hagyományt.

Nem mentem sehova, ide se jött senki, szétküldtem pár lapot neten, és ez bőven elég volt az ünneplésből. Stalkermaratonoztam, sütit zabáltam, olvastam, próbáltam írni, megkezdtem az ismerkedést a porcelánfestéssel (az üveg könnyebb buli volt), babráltam kicsit a növényeimmel, és megint rájöttem, hogy tökéletesen harmonikusan tudnék létezni egy wifivel rendelkező erdőszéli, világvégi kis kunyhóban egy kis kerttel és 1-2 kutyával (bár nem lenne hátrány, ha összkomfortos volna).

They really care

Jó, hát lehetne nyüsszögni, hogy mennyire (nem) eredeti vagy korszerű, amit játszanak, de az elmúlt hetekben annyi debil, izzadságszagú so-called “bandát” volt szerencsétlenségem hallójárataimba engedni a hazai színtéren, hogy szinte könnybe lábadt a szemem a gyönyörűségtől, mikor szembejöttek az Ozone Mama nótái.

Lélek van ebben a zenében, szenvedély és profizmus, olyanok, mint egy friss fuvallat ebben az öregemberszagú magyar rockéletben.

 

“Az ember olyan csimpánz, aki seggrészeg lesz a hatalomtól.”

bigbrotherAzt hiszem, nagyon nagy a baj abban az országban, ahol napi szinten ejt gondolkodóba egy-egy kormánypárti oldalról érkező javaslat atekintetben, hogy: ezek most TÉNYLEG ennyire hülyék, vagy minket néznek ennyire hülyének?

A nyócker polgijától érkezett a legújabb bölcsesség: évente kötelező drogteszt minden újságírónak, politikusnak és 12 és 18 év közötti gyereknek. Indok: mert a drog rossz, a drog veszélyes, a drogtól meg kell védeni a gyerekeinket. Őőő… Az hagyján, hogy helyből nem világos, egy éves teszt miképp védene meg bárkit bármilyen droghasználattól, de valaki szóljon már a Kocsis Máté bácsinak, hogy:

-kicsit azért leéghetne a bőr a pofájáról a tűcsere program ellehetetlenítése miatt

-van ilyenünk, hogy Alaptörvény, és bár a bandája belepancsolt, egyelőre szerepelnek benne ilyen liberálbolsevik passzusok, mint:

Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani.
Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. (III. cikk)

Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. (IV. cikk)

Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. (IX. cikk)

A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. (XVI. cikk)

(Bár ezeket legfeljebb majd kiszedik, nagy cucc…)

– nincs olyan, hogy a drog, több tucat féle szer van, amik változatos módon bomlanak le, de közös bennük, hogy éves teszttel kitörölheti, mert 3-4 nap alatt a THC kivételével mind kiürül a szervezetből (de uszkve 3 hónap alatt az is)

-elmesélhette volna, mi történik azokkal a srácokkal, akik esetleg pozitívat pisilnek

-sacc/kb egymillió darab átfogó drogteszt évente az nem két fillér, kisfiam, te fizeted…?

A totális  dilettantizmus azonban még nem minden: a valódi probléma a továbbgondolásnál jön… hogy ugye politikusok és újságírók… hogy is kerültek ők a kalapba… fű alatt… a nagy gyermekek iránti aggodalomban…

Mert ugye az véletlenül se fordulhatna elő a korrupció közép-európai fellegvárában, hogy valami KAPITÁLIS véletlen folytán pont a kritikus hangot megütő zsurnaliszták, és politikai ellenfelek produkáljanak pozitív teszteket… :]

Van még, aki olvas Orwellt és Vonnegutot, pechetek van, fijjuk.

Nem tudom, örüljek-e, hogy a posta szellemi fejlődésükben súlyosan visszamaradottakat is alkalmaz… vagy ne

dumbA humanoidok kognitív fejlődését vizsgálgató elszánt kutatók anno arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy a kisgyerekek szemérmetlenül és teljes naiv őszinteséggel egocentrikusak: úgy vélik, csak az ő nézőpontjuk létezik a világon, és minden, ami történik, velük van összefüggésben. Ez egy teljesen természetes állapot (apró, átmeneti remény az ötévesen békákat robbantgató mini pszichopaták szüleinek), a kisgyerek még nem is igazán empatizál. Egyszerűen nem elég fejlett hozzá az agya.

Lássunk egy példát.
-Katinak (bocsánat, Dzsenifernek) van egy csomag cukorkája. Mielőtt reggel elment óvodába, az ágya alatti dobozba tette. Napközben a nagymama takarított Kati (Dzseni) szobájában, és megtalálta a dobozt. Kivette belőle a cukorkát, és feltette a polcra, Kati (Dzseni) macija mellé. Mit gondolsz, hol fogja keresni a cukrot Kati (Dzseni), ha hazaér?
Egy óvodás adekvát válasza erre általában:
-Hát a polcon.
Mivel nem képes Kati (Dzseni) szemszögéből feldolgozni a történetet. Ő tudja, hogy a troll nagymama átpakolta a cukrot, de nem képes belátni, hogy a történetben szereplő kislány nem tudhat erről. És kész.

Aztán ezen a vélekedésen legkésőbb nyolc éves kor körül a bárgyú, de egészséges Ödönkék (Kevinkék) is túllépnek, és rájönnek, hogy a többi ember másként láthat dolgokat, sőt, el is tudják képzelni, mit észlelhet/érezhet az, akit addig szekálnak, míg sírva fakad, satöbbi… (Ettől kezdve nincs mentség a macskafelgyújtásra, papamama elbaszta… vagy a genetika, de akkor is papamama, szóval mindegy.)

Ehhez képest a következő történet esett meg velem ma a postán:
Sárga csekkek plusz csomag átvétel ügyével érkeztem, beálltam ez egyetlen ablakocska elé, ahol csomagot szoktak kiadni (nyitva volt, nincs sorszámhúzás).
-Jó napot! (Ez én voltam.)
Szigorú mongúzpofájú, ötvenes Aranka/Marika/Évike/Dezdemóna ezerrel szöszmötölt valamit a számítógépen. Segítőkészséget nyomokban sem tartalmazó hangsúllyal közölte:
-Csekkel a másik ablakhoz tessék menni!
-És ha csomagom is van…?
-Azzal… várni kell!
-Értem. És körülbelül meddig kell várni?
Vérfagyasztó, “hát ezt nem hiszem el, hogy maga ennyire értetlen!” tekintet:
-AMÍG EZZEL NEM VÉGZEK!