Amerikai pasztorál

Képtalálat a következőre: „american pastoral”Philip Roth regényeit kedvelem. Olyan jól ír a beste, hogy még a cionista kinyilatkoztatásain is képes vagyok túltenni magam. Ezt a könyvét nem olvastam, tehát nem tudom, mennyiben felel a filmélményért, de a mozi valahogy nem landolt jól nálam.
Persze lehet, hogy nem az aktuális (vélhetően muszlim) terrortámadás másnapján kellett volna megnéznem (London, tömegbe hajtás majd késelés, hat halott, 50-60 sebesült). Lehet, hogy olyan ellenérzéseim vannak, amik egyébként nem lennének. Nevezetesen, hogy engem itt leckéztetnek.
Lám-lám, egy szőke hajú, kék szemű, okos, középosztálybeli amerikai kislányból is lehet robbantgató, bizony ám. Csak az kell hozzá, hogy a papája futballsztár legyen, a mamája meg szépségkirálynő. Vagy a kevert kulturális és genetikai identitás. Vagy a magány, vagy a dadogásából fakadó kisebbrendűségi érzés. Vagy a jó ég, tudja, mi – és itt van a film legfőbb gyengesége, hogy másfél órán át, kínos-viszketősen vezet fel egy rejtélyt, amire végül nem érkezik megfejtés.
Persze ilyenkor lehet jönni azzal, hogy gondolkodjon a  néző, és találja meg ő maga a választ – nagyon régi trükk, és nagyon kilóg a lópata, ugyanis ha egy történetet egyetlen színnel, naturalista módon vázol fel az alkotó, nem várhatja el, hogy a befogadó a szürrealista, a szimbolista vagy az absztrakt műveknek kijáró töprengéssel reagáljon rá. Vagy Roth vagy McGregor (vagy mindkettő) itt bizony a megúszásra ment. (És gondolom az előbbi emelte ki kényszeresen, ötször aláhúzva, hogy a kettyósság a család nem zsidó ágán öröklődik a sztoriban. :D )
A film nézése közben sajnos többször is eszembe jutott, hogy: “talán ha amerikai az ember, nem tűnik ez ennyire unalmasnak”. Ásítozni ugyan nem kezdtem, de a dinamika valahogy nem működött, sokszor volt “oké, értem, haladjunk”, ugyanakkor “hát ezt tényleg épphogy csak odaköpted a vászonra, haver” érzésem is.
Két jelenet nagyon kilógott a történetből: az egyik, amikor a 9-10 éves kiscsaj csókolózni szeretett volna apuval (wtf?), a másik meg mikor az álbarátnő győzködte a papát, hogy az ő puncinedvének olyan íze van, mint az eltűnt csajnak. Hát… Egyébként nagyobb összeget tennék rá, hogy mind a kettő a regényből maradt benn a filmben, durván kiragadva a kontextusából. Gyanús, hogy a vágószoba padlóján (harddrive-ján) is ott maradt pár jelenet, ami a Cohen csajt bekötné a történetbe, mert eléggé billeg a karaktere.
Nem volt rossz film, de amiért jó sem volt, azok a strukturális problémák. Nem jók az arányok, egy részről túl sok a klisé, más részről túl kevés; nem sikerült eltalálni a fontos és kevésbé fontos elemekre helyezett hangsúlyokat, és nemcsak a kattant lány dadogott, hanem a történet motorja is.

Advertisements

Casus belli?

Iszlámellenes tüntetések Németországban.

Idegengyűlölet (iszlámellenes tüntetők) elleni tüntetések Németországban.

Két álarcos fegyveres allahakbart üvöltözve módszeresen kivégzi egy szatirikus lap szerkesztőségét Franciaországban. (A lap szerkesztői korábban be mertek szólni Mohamed őnaccságának. És még le is rajzolták!)

Európa kiakad.

Halljuk, hogy valahol, valaki higgadtan élez egy óriási kaszát.

Várunk.

hebdoérinthetetlenek2

Blame the Woman

A floridai Isis Martinez petíciót indított azért, hogy a Szíriában és irakban dúló Iszlám Államot legyenek szívesek eredeti verzió szerint, ISIL-nek említeni az ámerikai médiákok, mert ő barom telefonhívásokat kap, és úgy érzi, lejáratják a nevét.
Meg persze nem mellékesen az egyiptomi anyaistennő nevét is, aminek különös hímsoviniszta vonatkozásain egyébként én is elmerengtem pár paranoid percre annak idején, de aztán IS-re váltottak a hülyeállatok, szerencsére. Más kérdés, hogy a félművelt médiákok egy része azótan is buzgón ájsziszozik (magyarok is). (De ezen nem kell meglepődni, a múltkor olyan szaladt ki valamelyik gyépés híradómunkás szájából az ebolajárvány kapcsán, hogy Nigéria fővárosa Lesotho, ami ugye egy teljesen másik afrikai ORSZÁG, tehát trollkodás vagy segghülyeség esete forog fenn.)
Szóval a csaj kikérte magának a dolgot, mire a neten a sárga földig lehordták a kommentelők, hogy de kurva fontos problémája van, felszínes, önző, hp. Pedig bizonyos cégek is magyarázkodni/nevet váltani kényszerültek, szóval meg lehet érteni a csajt. Apró de fontos adalék, hogy kreol a bőre, és a széles látókörű, művelt jueszéjban él, szóval…
Én együtt tudok érezni vele, anno a Família Kft. ostoba háziasszonya kapcsán gyakori beszólások áldozatai voltak a Hajnalkák, akik nem tudhatják, pár éve pedig az Emeséknek köszöntek meg mindent szorgalmasan. (A hírhedt porszívóreklámot – “Ne verje ki, ne rázza ki, Erikával szívassa ki!” – én már csak elmondásból ismerem.) Érdekes(?), hogy pasinevekről nem jutnak eszembe efféle dehonesztáló rigmusok, ha valakinek van ilyenje, értesítsen.

(A google képkeresőjében a 7. (hetedik!) képen látható először az egyiptomi figura az “Isis” hívószóra, az első hat, és számos további, térképeket, sivatagban leledző, sötét bőrű embereket stb. ábrázol. Hm.)