T, I think this is the beginning of a beautiful friendship

beginningofabeautifulfriendship

Advertisements

A lényeg, hogy tudok röhögni magamon, nem…?

Képtalálat a következőre: „frozen”Pár napja hajnal 6 körül fülsiktető csipogásra, és ennek nyomán kifejlődött csengőfrászra ébredtem.
Ez nem menne eseményszámba, de történetesen:
-vasárnap volt
-a csipogás ismeretlen hangszínt és ritmust követett.
10×2, aztán 6×4. Félig kómásan kivergődtem a paplan alól, és tapogatózva elindultam a hang irányába, de mire valamennyire sikerült lokalizálni, elkussolt. Az álomkór legyőzte a kíváncsiságot, ezért ásítva elkotyogtam egy elégedett “Leszarom”-ot, és visszakúsztam aludni.
Éppen lemerültem volna a thétába, mikor vagy öt perc elteltével megismétlődött az egész. A düh sajnos végképp felébresztett, és miután meggyőződtem róla, hogy (az amúgy kurva hangos) csipogás nem valamelyik agyhalott szomszédtól hallatszik át, elkezdtem nyomozni. Mivel se szén-monoxid, se egyéb riasztóm nincs, a bútoraim meg a könyveim pedig ritkán szirénáznak, végül két gyanúsított maradt: telefon vagy laptop. Mivel újabb öt perc múlva megint jött a csip-csip, szegény laptopra szűkült a kör, aki hibernált állapotban szunyókált éjjel, ahogy általában szokott.
Csak kicsit állt belém a frász, hogy életem szerelme ilyen kétségbeesetten sikoltozik. Sikerült bekapcsolni, de a hangjelzés menetrendszerűen ismétlődött, ezért a jövőbeni szervizelésre gondolva elkezdtem lementegetni minden fontos és/vagy vércikis kontentet külső vinyóra, közben pedig ezerrel gugliztam a BIOS hangjelzéseket, hogy megfejtsem, mi lehet ez a szar. Olyan morzejelet, amit az enyém tolt, még véletlenül se találtam. Ilyet:
— — — — — — — — — — —- —- —- —- —- —-
Már épp kezdtem beletörődni, hogy vagy nekem van a legrejtélyesebb alaplaphibám, vagy az idegenek átvették a hatalmat a gépem felett, mikor gyanús lett, hogy a hang talán nem is a lapiból jön. (Addigra persze áramtalanítottam, újraindítottam, az ismétlődő pittyegéstől idegbajt kaptam, és azon merengtem, hogy fogom a szennyeskosár aljára dugni a gépet, míg el nem passzolom valahogy a szerelőhöz…)
Nos… valószínűleg eddig tartott, mire teljesen felébredt a hallókérgem, mert végül sikerült fellelni a valódi tettest: a digitális hőmérőt, ami a maga hét centis méltóságában leledzik egy kupac doboz alatt a szoba sarkában, és sokhónapos meghitt együttlétünk során soha egy nyikkanást sem produkált. Most viszont fagyveszélyt észlelt, és úgy gondolta, erről vasárnap hajnalban azonnal értesülnöm kell (nekem, és a fél utcának). :|
Hát, nókomment.