BFMV – Gravity

We can’t say we haven’t got warning signs.
The first unveiled three new songs, the creepy Tuck interviews (‘experimental….’ ‘trying something new’…  ‘I had to convince the others in the band that this was necessary’), another label, another producer, another whatnot…
So I’m not exactly shocked or angry, I’m just disappointed, and somehow tired. Sick and tired of witnessing my favourite bands losing their balls and turning into some electro-pop radio-friendly, mediocre piece of shit.

popvsmetal
Actually, I don’t hate this album, I don’t think it’s bad. I’ve caught some really nice lyrics, for example. But it isn’t good, either. And it’s definitely NOT Bullet For My Valentine.
I’ve heard these songs for a thousand times before. From other bands, like Bring Me The Horizon, Breaking Benjamin, Asking Alexandria, Escape The Fate or Tokio Hotel, you know.  The shitload of autotune, and this painfully obvious we-used-leading-computer-instead-of-the-leading-guitar vibe. They are already invented, so don’t tell me, dear Matt, that this is your experimental stuff, and all the brainwashed teenage fans should shut the fuck up about evolving.
Gravity is a decent title… or it should’ve been Matt Tuck’s midlife-crisis?

 

 

 

Advertisements

Pacifütyi, nem csillag

doorsVan az a sokat idézett inspirációs bullshit, hogy ha az életben bezáródik egy ajtó, akkor kinyílik egy másik.
Bár mindig viccesnek tartottam, de lassan az ‘Abszolút debil álbölcsességek’ c. toplistámon is kapaszkodik felfelé, mert ami az én életemet illeti, nos, az olyan, mintha folyamatosan csapódnának be mindenféle nyílászárók körülöttem, de cserébe nem hogy nem nyílik ki semmi, hanem egyenesen egy egyre jobban szűkülő tölcsér torka felé masírozok.
Csak kifelé mennek emberek, helyek, lehetőségek az életemből, befelé meg, nos, lófasz jön itt, csikánó, nem csillag.
Ez most konkrétan onnan jutott eszembe, hogy a legújabb szokásos EU faszkodás (=tönkrebasszuk az életedet, de csakis a te érdekedben, lásd pl. kullancsirtó szerek betiltása egészségvédelmi okokból, LOL, most meg a GDPR) nyomán odavész a komplett gyali-kvízes közösség. Amibe ugyan már nagyon ritkán jártam, de azért még mindig van ott 1-2 arc, akik hiányozni fognak, plusz az utolsó fórum, ahol van sansz rá, hogy néhány régi ismerőssel összeakadhassak még az életben. Vagyis az volt.
És akkor én vagyok a paranoiás, ha úgy érzem, hogy a komplett online kommunikációt próbálják visszaszorítani a szaros közösségi oldalakra. (Zuki sem véletlenül jött át körbenyalni az európai illetékeseket éppen most.)
A WordPress is ma már háromszor okéztatta le velem a hülye sütijeit, pedig belépéskor eleve kb. abba is beleegyezem adatvédelmileg, hogy kivegyék a szerveimet, ha valakinek megtetszenek.
Egyre szarabb ez a világ.

A nagy testvér átka

Képtalálat a következőre: „galaxy big brother”Úgy tűnik, megint utolért valami Murphy-féle átok.
Tönkrement az zár az ajtómon, plusz olyan ügyesen ejtettem le a betonra a telefonomat, hogy a komplett kijelző feladta a harcot. Be lehet ugyan kapcsolni, de vakon nem vállalkozom a SIM beírására, így búcsúzhatok az összes adatomtól, ami rajta volt, plusz dobhatok ki 70 rongyot új telóra, plusz mehetek be a rohadvány Telenorhoz, mert mini SIM-em van (ősrégi, még Pannon GSM-es), ezekben a modern szarokban meg már csak hipernanoattofaszom foglalat van, és nem biztos, hogy van kedvem a házibarkácshoz, szóval ki kell cseréltetni a kártyát. Imádok erre elbaszni egy délutánt és kitudjahányezer forintot, csak mert ők annak idején nem tudták elképzelni, hogy egyszer majd fejlődni fog a technológia.
Addig is előkotortam a régi, nem okos Samsungomat, a kijelzője meg a menügombja már kezdi feladni, de az akksiját 2 és fél év alvás után simán fel tudtam ébreszteni, és a telefon egyébként működik (pedig párszor ez is le lett ejtve, de az összehajtogatós típus még nem volt ilyen hisztis picsa, csak megrepedt egy kicsit itt-ott).
Az új Galaxyban már az akksi se lesz cserélhető, gyűlölöm, ahogy a techcégek hülyére veszik a vásárlókat. Mindenféle kinemszarjale ‘extrákkal’ kábítanak (pl. 30 percig és másfél méter mélységig  vízálló a telefon – próbálok elképzelni olyan élethelyzetet, mikor ez jól jön, de csak a vécébe ejtés jut eszembe; bár még mindig az ujjlenyomat-olvasó a kedvencem, miért ne rögtön retinaszkenner vagy DNS-mintavétel?), közben meg egyre szarabb minőségűek a készülékek, hogy ne csak a divatmajmok cseréljék őket kétévente.
Ráadásul bármilyen applikációt gyakorlatilag csak akkor használhatsz, ha adatvédelmileg hozzájárulsz, hogy a seggedbe is benézzenek. Az is édes, ahogy az ‘ingyenes’ cloud tárhelyet meg a szinkronizálást valami kurva nagy kegyként vezetik fel, remélem, le lehet tiltani majd őket a picsába. (Előre idegbajos vagyok a gondolattól. Az Asus hibriden konkrétan két napig szórakoztam vele, míg leirtottam a leirtható kémprog  alkalmazásokat, és úgy-ahogy kiiktattam a maradékot, pedig a Windows sokkal áttekinthetőbb, mint az Android.)

Méhirigység, semmi más

emo_kiss-2060Itt van a bullshit, itt van újra…
Nőnap.
Mikor az emberiségnek az a része, aki az év többi 364 napján magától értetődően nézi le és kezeli tárgyként a másik részét szerez egy szál halott növényi részt vagy akciós csokit, és a saját nagylelkűségétől meghatódva átadja azt mindazoknak, akiknek egész életében a méltóságán tapos. Természetesen elvárja a párás szemű hálálkodást, hiszen mennyire jó fej már ő, ajándékot ad, amit sose viszonoznak neki, hiszen férfinapot nem ünneplünk, ugye. Mert hétköznapokat nem ünneplünk.
Közben…
-a nők a “fejlett Nyugaton” is rendszerint alacsonyabb bért kapnak ugyanazért a munkáért, miközben a házimunka 80%-át magától értetődően rájuk hárítják,
-a nőktől várják el, hogy évekre margóra tegyék az életüket a gyerekvállalás kedvéért (és persze apától később se várja el senki, hogy pl. tudja Jázminka gyerekorvosának, osztályfőnökének vagy legjobb barátnőjének a nevét),
-Szaúd-Arábiában is nagyobb a nőnemű politikusok aránya, nálunk viszont az ország szájbabaszott miniszterelnökének ráfér a pofájára tévékamerák előtt, hogy: “nőügyekkel nem foglalkozom”,
-a “legliberálisabb” magyar híroldal kommentszekciójában is olyan színvonalas megjegyzések telnek a kedves férfiközönségtől, ha egy nő nyilvánul meg bármilyen közéleti vagy tudományos témában, hogy: “sunáznám” – “na, ez is egy baszatlan picsa”.
-a szexuális zaklatás immanens része az úgynevezett kultúránknak, és simán virtuális lincselést kap az a nő, aki ki mer akadni rajta, hogy pl. random hímek az arcába lengetik a pöcsüket, hiszen vegye megtiszteltetésnek az utolsó hányadék pasas közeledését is
-a nő értékmérője kb. kizárólag az, mennyire vonzó a hímek számára, de amelyikük a fizikai bájait az érvényesüléshez használni meri, egyből “büdös kurva” lesz
-férfiak döntenek róla, mi történhet vagy nem történhet egy állapotos nő testével és életével (tök jogos, hiszen két perc maszatolás erejéig ők is kivették a részüket szaporodás terheiből)
-a családon belüli erőszak áldozatai 95%-ban nők és gyerekek, miközben az elkövető hím, és HETENTE(!) ebbe hal bele egy nő, mégis két percen belül ott köt ki a témáról szóló diskurzus, hogy “nade, a nők meg lelkileg terrorizálnak, és az még rosszabb is, brühühü”
-…
-…
…és ha egy nő bármilyen sérelmét említeni meri, zsigerből jön rá a reakció, hogy:

-túlreagálja, hülye hisztérika
-hazudik a kurvája
-magának köszönheti, mért öltözött úgy, minek ment oda, miért nem küzdött jobban, miért választott bunkó társat (mintha olyan sokszínű lenne a paletta), miért nem védekezett, miért szült, miért nem szült, és úgy általában miért volt olyan hülye, hogy vaginával a lába között jött a világra
-ez csak egy leszbikus femináci, ki akarja irtani a férfiakat az egész bolygóról, nem kell foglalkozni vele, mit pofázik.

Szóval az év 364 napján megvetnek, ha csúnya vagyok, lenéznek, ha szép, ostobának tartanak, ha hallgatok, de ha véleményt merészelek nyilvánítani, rögtön a nemi életemről fantáziálva próbálnak megalázni és hitelteleníteni; bunkó, hímsoviniszta viccekkel sebeznek meg, és ha nem kacagok rajta, még ők vannak megsértődve; elvárják, hogy körülrajongjam őket, mint valami istent, cserébe ők sokszor emberszámba se vesznek; ha karriert építek, szégyelljem magam, önző szingli/szar anya vagyok és szar társ, mert milyennőazilyen, ha otthon maradok háztartásbeliként, szégyelljem magam, mert kitartott ribanc vagyok, aki csak odahaza mereszti a picsáját, milyennőazilyen.

De a mai nap! A mai nap más! :D
Kapok virágot!

Dugjátok a seggetekbe a szottyadt kórótokat…

Mutasd azt a képet!

Képtalálat a következőre: „funny christmas”Szerencsétlen karácsony még a fasorban nincs (érted, fasor, érted), de már megkezdődött az ünnepi vernyogás. Két fő típus létezik: a fanatikus karácsonybuzik, akik már októberben a dekorációtervek felett onanizának, és az elkötelezett siránkozók, akik már november elsejétől azon nyafognak, hogy fúj, fadíszítés, fúj, hatfogásos vacsora, fúj, család, miséreismennikéne-mertmitmondanakhanem, készanyagicsőd, márelőrefélek, miatökömet-vegyek-a-rokonoknak-akikel megbeszéltük-hogy-nem-veszünk-semmit-de-mivel-köcsögök-ők-úgyis-vesznek-ezért-aztán-nekem-is-kell-mégis…

Én leginkább a “ha már a kereszténység a Coca Colával karöltve kiölt belőle minden valódi tartalmat, akkor inkább felejtsük el a gecibe” pogány alapú álláspontot képviselem. (Afféle bulizós, fiatalos, angolszász karácsonyozásban mondjuk benne lennék, de sajnos ebben a mocsárban, ahol létezem, ehhez nincs partner.) A napokban viszont felfedeztem, hogy anyám továbbfejlesztette a második főtípust: rajtakaptam, hogy reflexből ugyanúgy nyomja a hisztit, mint a többi ötvenes kisvárosi nő, pedig igazából régóta megúszásra játszik:

-karácsonyfánk évek óta nincs, ergo se megvenni, se díszíteni nem kell, a tűlevelek miatt porszívózgatni meg még annyira sem, sőt, a szaloncukorkötözés ősi szertartása is simán kimarad;

-a karácsonyi menü nálunk ugyanolyan rántott halfilé a fagyaszatóból, mint bármelyik random szombaton év közben, ha van halászlé, azt nem ő főzi, bejglit meg családi vétó hatására szintén évek óta nem süt (“a gyerekek még húsvétkor is azzal kardoznak” effektus)

-a családunk fele már kihalt, a másik fele meg egymillió kilométerre él, szóval az ünnepi turné az egy szál nagymamámra korlátozódik (a maradék pereputty is ott gyűlik össze, hogy egy füst alatt túlessünk a közös traumán), ezt a megterhelő, negyed órás buszozást meg minden második hétvégén elkövetjük amúgy is

-templomba csak keresztelő és temetés kapcsán teszi be a lábát, ahogy én is, tehát a mise semmi se

-mióta 12 éve egyszer lejárt szavatosságú bonbont kapott a húgától, permanensen meg van sértődve a világra, szóval az ajándékbeszerzés során leginkább a leértékelt illatszercsomagok és az akciós Lidl-ös ruhafélék kínálatából merít, ami azért sem túl nagy fejtörést, sem durva financiális ráfordítást nem kíván (egyébként én is mindig mindenféle horrorisztikusan émelyítő dezodorokat kapok nagynénéméktől, idén meg kéne már kérdezni végre, büdös vagyok-e, vagy mi)

-az ünnepi dekoráció kb. kimerül abban, hogy a előkerül a naftalinból a zöld damasztabrosz (amit apám ugyan tényleg összebarmol fél napon belül, de ezt bármelyik másikkal ugyanúgy megteszi az év bármely szakában)

-vagyis a lényeg: kb. két adag pozsonyi kifli megsütése miatt megy hetekig a Nagy Adventi Kétségbeesés.

Hátlol.

Nekem nincs tévém, azon is csak Spektrumot nézek

Képtalálat a következőre: „television”
M1 : egy pasi tanít egy csajt traktort vezetni
M2: reklám (Oikos joghurt)
Duna: valami régi krimi (A szomszéd) két pasi veszekszik éppen
M4: foci összefoglaló (magyarok vs. noname külföldi csapat)
Duna World: 70 éves magyar film (Életjel), ez még fekete-fehér baszki, és minden 2. szavuk, hogy elvtárs
M5: valami Végállomás c. opusz, Koltai ripacskodik benne a ferde fejével
M3: “Hűség a melódiához”… Matrózruhás pasik táncikálnak éppen egymással  (nem viccelek)
Rtl Gold: Gyertek át szombat este! Nevetgélős baromkodás Balázzsal. Ez még elmenne, de nem vagyok hangulatban.

(Itt most hat UPC reklámcsatorna jön, ezeket kihagynám)

Rtl Klub: Tolvajtempó
TV2: Ted
Viasat 3: Halálos iramban
Viasat 6: A szállítmány. Sose derül ki, mi ez, reklám van. (X-akták trailer)
Rtl II: CSI…. Úristen.
Szuper TV2: A Fantasztikus Négyes és az Ezüst lófasz
Cool tv: Narnia krónikái
Film+: A maszk
AXN: Gyilkos elmék
AXN White: Sherlock (sorozat Bendicttel, végre valami… kár, hogy 10 percenként reklám van)
AXN BLACK: Conan a kalandor
Comedy Central: Family Guy
Comedy Central Extra: South Park
Paramount Channel: Jackie Chan – Mennydörgés
Sorozat+: Gyilkos elmék
STORY 4: Túlvilági papa
Izaura tv: Alisa
Story 5: Gyilkos sorok, de éppen reklám
Film Mánia: Califorgia
Film Café: My blueberry nights – nem tudom, ez mi lehet, valami 80-as évekbeli dugós filmnek tűnik az eleje alapján
RTL+: Vérmesék
AMC: Pandorum (amúgy reklám, Spar és Ibuprofen)
FOX: Sikoly 2
Mozi plusz: Maffia: túlélő játszma (reklám, Arany ászok)
Spíler tv: salakmotor
Prime: a házinyuszi (reklám, Erzsébet-táborok)
Life tv: Meztelen szerelem (reklám: saját babaetetős szpot)
TLC: Mondj igent a ruhára (reklám, Borsodi)
FilmBox: Az elveszett jövő
Humor+: A Simpson család
Rtl Spike: Kedvencek temetője
MTV: World Stage (reklám, saját műsoré)
Sundance tv: All Tomorrows parties (valami csaj énekel)
Galaxy: Az ember gyermeke
ATV: Visszajátszás (rettenetes sztendapos szenvedés)
Hírtv: Szanadfogás (Botka magyarázkodik valami színpadon)
Echo tv: Magyarok (amúgy Híradó, épp migránsoktól kell félni)
HBO – A MOZICSATORNA: Star Trek – Mindenen túl
HBO2 – A MOZICSATORNA: Érkezés, de vége van és Trónok harca jön
HBO3: Ash vs. Evil Devil
Cinemax: Lous Drax kilencedik élete
Cinemax 2: Hétköznapi titkaink
Sport1: Labdarúgás (reklám, Mediamarkt)
Sport2: tenisz
Eurosport1: lovaglás
Eurospport2: úszás
SportM: Erős emberek (reklám, saját műsoré)
Fishin and Hunting: Pontygeneráció
Extreme Sports Extra(?): valami box
Spektrum: Győztes és vesztes csaták (reklám, prosztatagyógyszer)
National Geographic: Hitler, a beteg
NatGeo Wild: Cápák a strandon
Discovery Channel: Csupasz túlélők (pucér emberek barangolnak a dzsungelben)
Animal Planet: Állatok útmutatója a modernkori nemtommihez, nem látszik a cím vége az információban, valami hal harapdos egy embert
DTX: Autódokik
Discovery Science: Az építőipar királyai
ID Extra: Stephersfodi vagy milyen kísértetek (reklám, Kinley)
History tv: Tűzben edzett (reklám, Trivago)
Ozone tv: Fedezd fel! (híreket mutogatnak)
Viasat Explorer: Klondike Trappers
Travel Channel: Extrém viziparkok (reklám, valami főzés)
DoQ: Vietnam, elveszett filmek
CBS reality: Fekete bárány
Da Vinci Learning: Élet az olaj után
TV Paprika: Pékfivérek
Spektrum Home: Mit mondtál, hol laksz?
Food Network: Amcsi ízek világa
Fine Living: Vásároljunk szigetet!
Chili tv: Sütimester
Fem3: Véznák kontra dagik
(vagy 8 gyerekcsatorna)
Kiwi tv: Glória kalandjai (valami mese)
Mezzo: operás nyivákolás
Muzsika tv: Deszpaszítóóó! :D Baszki.
Itt még jön vagy 4 zenecsatorna és 5 külföldi hírtévé.

Vegyük észre, milyen friss filmek vannak műsoron.  Kedvencek temetője 1989, Tolvajtempó 2000, ez már egész frissnek tűnik, csak 17 éves, nem nem huszonnyolc. A maszk is tök friss 1994-ből, Sikoly 2 1997-ből, ilyen az igényes szórakoztatás! De legalább 25 percenként tesznek bele fél óra reklámot!

West-es stratégia?

Őszintén szólva, nem vagyok meggyőzve.
Egyre több történet van a hazai migránsainkról, de egyet sem tudnék említeni, ahol boldogok. Anyagilag nagyobb a biztonság, de… ha az ember képes mögé nézni a kognitív disszonancia redukálásának, mégis csak az van, hogy nem lett kevesebb a gond, csak másféle.

Mindent áthat a gyökértelenség, és akkor is van honvágy és kultúrsokk, ha nem jössz rá, hogy ezek okozzák azt a kényelmetlen kis szorítást gyomrod táján. Kényelmesen megéltek, de apaként legtöbbször aljamunkát végzel, mert nem kapsz mást, és sokszor nem is törekszel másra, mert ez legalább biztos, anyaként pedig vagy szintén ezt műveled, vagy  a két és fél diplomáddal is otthon kuksolsz egész nap, mert nem beszéled a nyelvet és/vagy valakinek vigyázni kell a gyerekre is, a gyerekfelügyelet meg megfizethetetlen.
Közben blogot írsz a világutazó “kalandjaitokról”, pedig semmivel sem ér több vagy változatosabb inger, mint itthon (sőt). Ha posztot ér a játszóterezés, tudható, hogy pont ugyanazt a beszűkült életet éled, mint bármelyik GYES-es magyar anya, hiába hangzik elsőre menőn, hogy te mindezt Írországban/az USA-ban/Németországban/Svájcban teszed.
A gyerekeiteket kétnyelvűnek nevelni marha jó és divatos ötlet, kár, hogy ez a kettő sokszor három, és évekig csak a megkésett beszédfejlődés és a szókincskeveredés látszik belőle. Mire ez elmúlik, addigra pedig kialakul, melyik a domináns nyelv, és a gyerek következetesen elutasítja a másikat (többit). Mondjuk ki: az unokád már egyáltalán nem fog magyarul beszélni. Persze azt mondod, ez nem olyan fontos, de a szíved mélyén bánt.

Minden külföldi nagyon kedves hozzátok, az emberek sokkal többet mosolyognak, mint Magyarországon, de te is érzed, hogy nem vagy egyenrangú, és a szimpátiájuk inkább egyfajta megkönnyebbülés, hogy legalább normális, fehér bevándorlók vagytok, ha már. De azok vagytok, és a szemükben azok is maradtok. Ha jobban megnézed, még az is lehet, hogy ezek a mosolygós, befogadó helyiek maguk is bevándorlók, de ezt a témát nem szereted piszkálni, mert hiába van bizonyos körökben bája a multikulti imádatnak, a felismerés mögött ott motoszkálna az a kellemetlen következtetés, hogy tulajdonképpen gettóban éltek.

Hiányzik az anyukád és a testvéred, meg a gyerekkori barátaid, de ezt soha nem ismernéd be, hiszen ez a XXI. század, van Skype meg mobiltelefon, és persze fészbúk, és egy időre meggyőzöd magad, hogy az emberi kapcsolatok ezekkel is fenntarthatók. Aztán elkezdenek hiányozni az ölelések, a napon száradt lepedők illata, a frissen szedett, még meleg paradicsom íze a szádban, és akkor nagyon szeretnél hazajönni, de nem lehet, vagy ha igen, csak nagyon kis időre. Ami nem elég, ezért miután visszatérsz, erősen próbálsz a rossz dolgokra emlékezni (Magyarországon az emberek sokkal kevesebbet mosolyognak és a BKV ellenőr is bunkó volt).

Eleinte még rosszul érzed magad, mikor észreveszed, de megfigyeled magadon, hogy örülsz az otthonról érkező rossz híreknek, lelkesen kommenteled magyar fórumokon magyar nyelven a népedet megnyomorító eseményekről szóló hírek alá: “mi akkor léptünk, le amikor…” Elégedett vagy, mert lesz ott másik (leendő) migráns, aki megveregeti a vállad (és közben a sajátját is), hogy mennyire okos vagy, és milyen jó döntést hoztál.
Hiszen sokkal több a pénzed.

Bye, FBI

Tizenkét(!) évad után kaszaéretté nyilvánítottam a Criminal Minds-t. Még adós vagyok pár résszel az évad végéről, szóval nem tudom, Reid-et kiírták-e (Hotch után, aki szintén óriási kedvencem volt, szóval nagyon nem vettem jó néven azt sem), de eljutottam oda, hogy ettől függetlenül sem vagyok kíváncsi a továbbiakra. Túl azon, hogy maga a koncepció is elfáradt (már nem nagyon tudnak új agybajokat kitalálni), nem tetszik, ahogy a főszereplők elfakulnak és elfeketednek. Ha új szereplő érkezik, szinte kényszeresen ügyelnek rá, hogy véletlenül se legyen fehér ember. Ami még nem is feltétlenül zavarna, ha tényleg érdekes karakterek lennének, de nem azok. Kellemes, mély hangon búgják a semmit, tökéletes unalmasak.
Emily is ilyen se íze, se bűze figura, Garcia a legelejétől az agyamra megy, JJ teljesen háttérbe van szorítva, szóval csak Reid és az új latin srác érdekel valamennyire – bár az utóbbi úgy tűnik, annyira mégsem, ha a nevét sem tudom felidézni.
És hogy végképp megnyerjem a rázistá címkét, az egyik utolsó csepp a pohárban az a (már a Banshee-ben is elsütött, de ott a többi esemény kontextusában megbocsátható) debil PChülyeség volt, hogy a sitten természetesen a fehérek a brutális szadisták, akik egymást verik, a feketék meg szinte fehérgallérosak, akik sakkoznak, és megvédik szegény 40 kilós, fehér hősünket. Hát hogyne…
Most így hirtelen nem is tudom, berendelték-e egyáltalán a 13. évadot. Talán igen. Annyira sem érdekel, hogy kiguglizzam, durva.