You’re welcome

the sign

Advertisements

Nekem nincs tévém, azon is csak Spektrumot nézek

Képtalálat a következőre: „television”
M1 : egy pasi tanít egy csajt traktort vezetni
M2: reklám (Oikos joghurt)
Duna: valami régi krimi (A szomszéd) két pasi veszekszik éppen
M4: foci összefoglaló (magyarok vs. noname külföldi csapat)
Duna World: 70 éves magyar film (Életjel), ez még fekete-fehér baszki, és minden 2. szavuk, hogy elvtárs
M5: valami Végállomás c. opusz, Koltai ripacskodik benne a ferde fejével
M3: “Hűség a melódiához”… Matrózruhás pasik táncikálnak éppen egymással  (nem viccelek)
Rtl Gold: Gyertek át szombat este! Nevetgélős baromkodás Balázzsal. Ez még elmenne, de nem vagyok hangulatban.

(Itt most hat UPC reklámcsatorna jön, ezeket kihagynám)

Rtl Klub: Tolvajtempó
TV2: Ted
Viasat 3: Halálos iramban
Viasat 6: A szállítmány. Sose derül ki, mi ez, reklám van. (X-akták trailer)
Rtl II: CSI…. Úristen.
Szuper TV2: A Fantasztikus Négyes és az Ezüst lófasz
Cool tv: Narnia krónikái
Film+: A maszk
AXN: Gyilkos elmék
AXN White: Sherlock (sorozat Bendicttel, végre valami… kár, hogy 10 percenként reklám van)
AXN BLACK: Conan a kalandor
Comedy Central: Family Guy
Comedy Central Extra: South Park
Paramount Channel: Jackie Chan – Mennydörgés
Sorozat+: Gyilkos elmék
STORY 4: Túlvilági papa
Izaura tv: Alisa
Story 5: Gyilkos sorok, de éppen reklám
Film Mánia: Califorgia
Film Café: My blueberry nights – nem tudom, ez mi lehet, valami 80-as évekbeli dugós filmnek tűnik az eleje alapján
RTL+: Vérmesék
AMC: Pandorum (amúgy reklám, Spar és Ibuprofen)
FOX: Sikoly 2
Mozi plusz: Maffia: túlélő játszma (reklám, Arany ászok)
Spíler tv: salakmotor
Prime: a házinyuszi (reklám, Erzsébet-táborok)
Life tv: Meztelen szerelem (reklám: saját babaetetős szpot)
TLC: Mondj igent a ruhára (reklám, Borsodi)
FilmBox: Az elveszett jövő
Humor+: A Simpson család
Rtl Spike: Kedvencek temetője
MTV: World Stage (reklám, saját műsoré)
Sundance tv: All Tomorrows parties (valami csaj énekel)
Galaxy: Az ember gyermeke
ATV: Visszajátszás (rettenetes sztendapos szenvedés)
Hírtv: Szanadfogás (Botka magyarázkodik valami színpadon)
Echo tv: Magyarok (amúgy Híradó, épp migránsoktól kell félni)
HBO – A MOZICSATORNA: Star Trek – Mindenen túl
HBO2 – A MOZICSATORNA: Érkezés, de vége van és Trónok harca jön
HBO3: Ash vs. Evil Devil
Cinemax: Lous Drax kilencedik élete
Cinemax 2: Hétköznapi titkaink
Sport1: Labdarúgás (reklám, Mediamarkt)
Sport2: tenisz
Eurosport1: lovaglás
Eurospport2: úszás
SportM: Erős emberek (reklám, saját műsoré)
Fishin and Hunting: Pontygeneráció
Extreme Sports Extra(?): valami box
Spektrum: Győztes és vesztes csaták (reklám, prosztatagyógyszer)
National Geographic: Hitler, a beteg
NatGeo Wild: Cápák a strandon
Discovery Channel: Csupasz túlélők (pucér emberek barangolnak a dzsungelben)
Animal Planet: Állatok útmutatója a modernkori nemtommihez, nem látszik a cím vége az információban, valami hal harapdos egy embert
DTX: Autódokik
Discovery Science: Az építőipar királyai
ID Extra: Stephersfodi vagy milyen kísértetek (reklám, Kinley)
History tv: Tűzben edzett (reklám, Trivago)
Ozone tv: Fedezd fel! (híreket mutogatnak)
Viasat Explorer: Klondike Trappers
Travel Channel: Extrém viziparkok (reklám, valami főzés)
DoQ: Vietnam, elveszett filmek
CBS reality: Fekete bárány
Da Vinci Learning: Élet az olaj után
TV Paprika: Pékfivérek
Spektrum Home: Mit mondtál, hol laksz?
Food Network: Amcsi ízek világa
Fine Living: Vásároljunk szigetet!
Chili tv: Sütimester
Fem3: Véznák kontra dagik
(vagy 8 gyerekcsatorna)
Kiwi tv: Glória kalandjai (valami mese)
Mezzo: operás nyivákolás
Muzsika tv: Deszpaszítóóó! :D Baszki.
Itt még jön vagy 4 zenecsatorna és 5 külföldi hírtévé.

Vegyük észre, milyen friss filmek vannak műsoron.  Kedvencek temetője 1989, Tolvajtempó 2000, ez már egész frissnek tűnik, csak 17 éves, nem nem huszonnyolc. A maszk is tök friss 1994-ből, Sikoly 2 1997-ből, ilyen az igényes szórakoztatás! De legalább 25 percenként tesznek bele fél óra reklámot!

West-es stratégia?

Őszintén szólva, nem vagyok meggyőzve.
Egyre több történet van, a hazai migránsainkról, de egyet sem tudnék említeni, ahol boldogok. Anyagilag nagyobb a biztonság, de… ha az ember képes mögé nézni a kognitív disszonancia redukálásának, mégis csak az van, hogy nem lett kevesebb a gond, csak másféle.

Mindent áthat a gyökértelenség, és akkor is van honvágy és kultúrsokk, ha nem jössz rá, hogy ezek okozzák azt a kényelmetlen kis szorítást gyomrod táján. Kényelmesen megéltek, de apként leggtöbbször aljamunkát végzel, mert nem kapsz mást, és sokszor nem is törekszel másra, mert ez legalább biztos, anyaként pedig vagy szintén ezt műveled, vagy  a két és fél diplomáddal is otthon kuksolsz egész nap, mert nem beszéled a nyelvet és/vagy valakinek vigyázni kell a gyerekre is, a gyerekfelügyelet meg megfizethetetlen.
Közben blogot írsz a világutazó “kalandjaitokról”, pedig semmivel sem ér több vagy változatosabb inger, mint itthon (sőt). Ha posztot ér a játszóterezés, tudható, hogy pont ugyanazt a beszűkült életet éled, mint bármelyik GYES-es magyar anya, hiába hangzik elsőre menőn, hogy te mindezt Írországban/az USA-ban/Németországban/Svájcban teszed.
A gyerekeiteket kétnyelvűnek nevelni marha jó és divatos ötlet, kár, hogy ez a kettő sokszor három, és évekig csak a megkésett beszédfejlődés és a szókincskeveredés látszik belőle. Mire ez elmúlik, addigra pedig kialakul, melyik a domináns nyelv, és a gyerek következetesen elutasítja a másikat (többit). Mondjuk ki: az unokád már egyáltalán nem fog magyarul beszélni. Persze azt mondod, ez nem olyan fontos, de a szíved mélyén bánt.

Minden külföldi nagyon kedves hozzátok, az emberek sokkal többet mosolyognak, mint Magyarországon, de te is érzed, hogy nem vagy egyenrangú, és a szimpátiájuk inkább egyfajta megkönnyebbülés, hogy legalább normális, fehér bevándorlók vagytok, ha már. De azok vagytok, és a szemükben azok is maradtok. Ha jobban megnézed, még az is lehet, hogy ezek a mosolygós, befogadó helyiek maguk is bevándorlók, de ezt a témát nem szereted piszkálni, mert hiába van bizonyos körökben bája a multikulti imádatnak, a felismerés mögött ott motoszkálna az a kellemetlen következtetés, hogy tulajdonképpen gettóban éltek.

Hiányzik az anyukád és a testvéred, meg a gyerekkori barátaid, de ezt soha nem ismernéd be, hiszen ez a XXI. század, van Skype meg mobiltelefon, és persze fészbúk, és egy időre meggyőzöd magad, hogy az emberi kapcsolatok ezekkel is fenntarthatók. Aztán elkezdenek hiányozni az ölelések, a napon száradt lepedők illata, a frissen szedett, még meleg paradicsom íze a szádban, és akkor nagyon szeretnél hazajönni, de nem lehet, vagy ha igen, csak nagyon kis időre. Ami nem elég, ezért miután visszatérsz, erősen próbálsz a rossz dolgokra emlékezni (Magyarországon az emberek sokkal kevesebbet mosolyognak és a BKV ellenőr is bunkó volt).

Eleinte még rosszul érzed magad, mikor észreveszed, de megfigyeled magadon, hogy örülsz az otthonról érkező rossz híreknek, lelkesen kommenteled magyar fórumokon magyar nyelven a népedet megnyomorító eseményekről szóló hírek alá: “mi akkor léptünk, le amikor…” Elégedett vagy, mert lesz ott másik (leendő) migráns, aki megveregeti a vállad (és közben a sajátját is), hogy mennyire okos vagy, és milyen jó döntést hoztál.
Hiszen sokkal több a pénzed.

Bye, FBI

Tizenkét(!) évad után kaszaéretté nyilvánítottam a Criminal Minds-t. Még adós vagyok pár résszel az évad végéről, szóval nem tudom, Reid-et kiírták-e (Hotch után, aki szintén óriási kedvencem volt, szóval nagyon nem vettem jó néven azt sem), de eljutottam oda, hogy ettől függetlenül sem vagyok kíváncsi a továbbiakra. Túl azon, hogy maga a koncepció is elfáradt (már nem nagyon tudnak új agybajokat kitalálni), nem tetszik, ahogy a főszereplők elfakulnak és elfeketednek. Ha új szereplő érkezik, szinte kényszeresen ügyelnek rá, hogy véletlenül se legyen fehér ember. Ami még nem is feltétlenül zavarna, ha tényleg érdekes karakterek lennének, de nem azok. Kellemes, mély hangon búgják a semmit, tökéletes unalmasak.
Emily is ilyen se íze, se bűze figura, Garcia a legelejétől az agyamra megy, JJ teljesen háttérbe van szorítva, szóval csak Reid és az új latin srác érdekel valamennyire – bár az utóbbi úgy tűnik, annyira mégsem, ha a nevét sem tudom felidézni.
És hogy végképp megnyerjem a rázistá címkét, az egyik utolsó csepp a pohárban az a (már a Banshee-ben is elsütött, de ott a többi esemény kontextusában megbocsátható) debil PChülyeség volt, hogy a sitten természetesen a fehérek a brutális szadisták, akik egymást verik, a feketék meg szinte fehérgallérosak, akik sakkoznak, és megvédik szegény 40 kilós, fehér hősünket. Hát hogyne…
Most így hirtelen nem is tudom, berendelték-e egyáltalán a 13. évadot. Talán igen. Annyira sem érdekel, hogy kiguglizzam, durva.

Azért vannak? Hol vannak?

adultfriendsFáradt vagyok és szomorú.

Ma jelentkezett J., hogy élek-e még, vagy haragszom-e rá, vagy mi van. Október 7-én írt nekem utoljára, arra már nem reagáltam. Egyrészt, mert nem volt kedvem újabb kényszeredett levelet összerakni, másrészt mert kíváncsi voltam, mennyi idő után kezd el feltűnni neki, hogy nem válaszolok. Hét hét nem is olyan rossz, a csontvázam alapján még azonosítható lenne a hullám, ha ennyi idő múlva nézne rám valaki…
Többször elég egyértelműen megírtam neki, hoogy szükségem lenne némi realtime beszélgetésre, meg hogy mennyire megsoroztak a tragédiák, érdemi reakció nem érkezett, szóval részemről ennyi volt.

A másik ilyen semminekvaló álbarát az Angyal, aki órák hosszat tud mesélni a saját dolgairól, amik általában érdekesek, szóval ez nem is gond, de ha havonta egyszer eszébe jut megkérdezni, hogy hogy vagyok, én meg tolok rá egy cry for helpet (nem hazudok, ez van), annyit tud rá felelni, hogy: “sajnálom :(“. És ennyi! :D Köszibaszdmeg. Én meg mit össze breakelek állandóan, hogy visszarángassalak az elmebaj széléről, öntöm beléd a lelket, mikor mindenki csak legyint a lúzerkedésedre, vigasztallak, mikor megbántanak, ha kell, napokig… Tudod mit? Meguntam.
Tehettek egy szívességet mind a ketten.

Like > Life

black-mirror-season-3-poster.pngA Black Mirror 3. évadának első részét valószínűleg pont azok nem fogják látni, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá, bár valószínűleg már késő riadót fújni, az instagramzombik serege ettől nem fog magába szállni, legfeljebb nyom rá egy 1 csillagot imdb-n.
Nekem, aki a közösségi médiát a kb. a 21. század atomcsapásának tartom, persze tetszett, hogy belenyomják az orrunkat (orrotokat), milyen ostoba, dróton rángatott, likefüggő, hamis agyhalottakat nevel belőlünk (belőletek) a Cukorhegyi & Co., ugyanakkor…

Azt be kell látni, hogy igazából az emberek mindig is ezt csinálták, csak a technológia láthatóbbá tette a képmutatást és a számítást, amivel a szociális tőkét gyűjtögetik és kamatoztatják, valamint azt, hogy ez hogyan konvertálódik gazdasági tőkébe. Illetve megnehezítette a szökést: régebben az emberek még képesek voltak jóindulattal viszonyulni a remetékhez, manapság pedig már a birkák szerint nem is csak furcsa, aki tesz (tosz) rá, hány lájkot ér a reggelije , hanem egyenesen gyanús, mi több, ellenszenves. Weirrrrdo.

A társadalom a Nosedive-ban (is) kasztszerűen épül fel, mivel a magasan pontozottak másnak adott pontszámai is nagyobb súllyal esnek latba, a hatalmuk konzerválódik, belterjessé válik az elit, ugyanakkor a skála aljáról szinte lehetetlen visszakapaszkodni (látványos fricska az orrunkra, hogy a filmben bizonyos pontszám alatt eleve ki van tiltva az ember lakóövezetekből, épületekből, üdv a valóságban).

A PC beüt rendesen, mikor az epizód elején fekete és egyben meleg karakter kell, hogy sajnálni tudjuk a kiközösítettet (mármint a nézők, a csillagaddiktok ezt nem engedhetik meg maguknak, nem trendi).
Feltűnő, hogy a főantihősnek ezen kívül is milyen sok negatív élménye van fekete karakterekkel (a nő, akinek véletlenül nekimegy a járdán, a taxisofőr, a check in-es csaj, a biztonsági őr, az üvöltöző pasi a börtönben), ezt én nem nagyon tudtam hova tenni. (Mármint, hogy mit akartak vele az írók, mert nem hiszem, hogy véletlen volt.)
Vegyük észre: szigorú büntetés jár érte, mikor Lacey egyetlenegyszer őszinte érzelmet fejez ki valaki felé (kiborulás a reptéren), nem hiba, bűn, ha megtöröd a mézes-mázas kamuparádét. Ha ugyan egyelőre csak társadalmi szempontból vannak is börtönben, az őszinte karakterek, mind lúzerek (a nerd öccs, a pornófan kutas srác, a kamionsofőr nő).

Érdekes, hogy olyan érzés maradt bennem a végén, hogy ez egy tanmese, hiszen milyen szépen rámutat a likebuzi világ ürességére és képmutatására, aztán belegondoltam, hogy tulajdonképpen mi is történt a főhőssel, aki – ha nem is teljesen önszántából – kiáll a sorból, nos, a tanulság tulajdonképpen az, hogy aki nem hódol be, az élvezheti az őszinteségét a börtönben, szóval…

Menet közben persze sűrűn bólogattam a lelki fejemmel, pont ilyennek látom körülöttem az embereket, a különbség az, hogy a többségük még nem tudatosította, mit is művel, mikor a közösségi médiában körbenyalogatja az ismerőseit, aztán bizalmasan leköpdösi és kigúnyolja őket nekem IRL.

A hab a tortán?
Az érzés, mikor az epizód megtekintése után felmásztam imdb-re és az arcomba röhögtek a csillagok. ;)